2011. szeptember 14., szerda

Van holnap

Sokminden történt tegnap óta és kicsit pozitívabban látom a dolgokat. Ez megint nem egy valamiről szóló bejegyzés lesz, hanem összevissza, mint amilyen én vagyok.

Költözünk. Vagy mindketten, vagy én maradok, és szerzek egy szobatársat. Aki tud ilyet, (lány, jól viseli a hisztit, nem csörtet hajnalban és lehet vele beszélgetni, nem mufurc) szóljon.

Kórházakkal álmodtam, vérvétellel, aztán Zsófikával kerestük a Drakula kastélyt. Nem tudom a vérvételnek volt-e valami köze Drakulához... Mindenesetre megint úgy ébredtem, mint akit agyonvertek és fáj a fejem is.

Továbbá az alábbi telefonszámon várom azok jelentkezését, akik mindig, minden körülmények között mindent elmosogatnak maguk után, és sosem fordult még velük elő, hogy egy poharat mosatlanul (!!!) otthagytak az asztalon. Nem, nincs telefonszám. Találjátok fel magatokat.

Holnap megyek egy félig állásinterjúra. Azért félig, mert egyrészt félállás, másrészt rögtön visszaírtak, hogy fáradjak be az irodába és próbamunkával tesztelnek, amiből naivan azt gondoltam, hogy ha jó vagyok, fel is vesznek. Ma láttam, hogy a jelentkezés a nagyszámú beérkezett önéletrajzok miatt aug. 26-án lejárt. Hoppá. És akkor engem mért hívtak be??



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése