A buszon még annyira könnyűnek érezte. Tudta, hogy ha elhiszi, az fájdalmas lesz, de próbált nem gondolni erre. Csak a szálakat kell elvágni, az apró kis mindent átszövő makacs ragacsos szálakat. Gondolatban ollóval vagdosta a szálakat és azok reccsentek az olló alatt de szakadtak széjjel és küzdött vele hogy ne ragadjanak újra össze. A végén egy hatalmas hajókötéllel találta szemben magát, de annak is nekiment bátran az ollóval, persze meg se nyekkent. Elképzelt egy láncfűrészt és azzal vágta azt az undorító kötelet meg egy hatalmas gigászi ollóval felváltva két kézzel. És fröcsögött a vér, folyt ki a vérözön a hatalmas kötélből ahogy nyiszetelte ketté de próbált újra összeforrni az a rohadt kötél és csak folyt a vér és állt tócsában. Majd valaki feltörli, gondolta, lesz valaki, aki feltörli és arra gondolt közben, hogy kell ő még másnak, nem kell hogy így óriásollókkal kelljen elvagdosni a szorító köteleket lesz ez még jobb is. És hitte bátran tovább.
Közben a Koszorú utcához érkezett a busz és arra gondolt, hogy még nem késő felívni, hogy bemenjen-e mégis a koszorú utcai spárba és vegye meg a lazacot meg a tejszínt, hátha az meghatná, hátha attól nem beszélne ilyen arrogánsan és meghatódna rajta, hogy lám még most is gondol rám a hülye, megvenné nekem a lazacot.
Erős vagyok és nem eszem többet inkább, minthogy vele egyek, gondolta és inkább megvárta a Kálvária teret és csak akkor hívta fel, de az a kibaszott telefon csak recsegett és nem tudta elmondani amit akart hogy vége érted hogy vége van baszd meg fogd már fel most láttál utoljára. Nem hallotta a vonal túlsó végén mert a hungária kereszteződésben állt éppen és recsegett neki a kurva telefonja.
Felért a hetedikre és tűzött a nap pont azon a hőfokon, ami úgy átmelegíti a gyomrodat mintha nem lenne mindig görcsben és megint elhitte hogy könnyű ez, menni fog. Egyik kezében a kulccsal, másikban a telefonnal állt ott a falnak dőlve a tűző napon este 7-kor és kedve lett volna elengedni a telefont a kezéből hogy essen le a földre és törjön szanaszét hogy soha többet ne hívhassa rajta senki. De nem tudta elengedni a telefont. Betette a táskájába, kinyitotta az ajtót kulccsal és azt gondolta hogy utállak de nem tudlak elengedni még. És nem csak a telefonnak mondta akkor. Úgy csinált, mintha élne, öntött magának müzlit egy tálba és kihozta a csíkos napágyat hogy azon egye meg, tömte magába és nézte a telefont hogy mikor hívja már aki hazaért. Felzabálta a müzlit, hátradőlt a napágyon és becsukta a szemét, a szemhéján áthatoltak a napsugarak és újra könnyűnek érezte magát, könnyűnek a döntést és nem minden pillanatban képzelte maga elé az ezüst színű áthatolhatatlan szálakat.
Elővette megint a utálatos telefont, hogy közölje amit már húsz perce akart volna. Én így döntök, ez az én döntésem, ha te máshogy gondolod és megpróbálsz tenni ellene akkor utána én majd megint döntök és az is az én döntésem lesz. Nem értette. Hogyan is értené, mikor azt se érti, hogy 10 deka parmezánt hozzál.
Közben kattogott a fejében hogy mondjad már te állat kiálts fel egyszer az életedben és mondd azt hogy azonnal rohanok te hülye mert kellesz nekem és ide is jöjjön a béna biciklijén és addig dörömböljön az ajtón míg be nem engedi valaki. Most leteszem a telefont. Jól figyelj, mit mondok mert ha nem érted, a te bajod, tudod hogy mit várok tőled, persze én már nem várok semmit de pontosan tudod mit kell tenned, ha akarod tenni és na. Tudod. Szia. Mondta. És mondta még a másik a vonal túlsó végén, de ezt ő már nem hallotta mert kinyomta. És ült tovább a csíkos napágyon és arra gondolt hogy mikor ér már ide vajon és amikor ideér telefonál-e vagy bejut a tűzgátló ajtón valahogyan és bocsánatot kér-e egyszer az életben igazából vagy csak elüti egy viccel az egészet. Nem bírta már a várakozást, ezért megnézte hogy 40 perce beszéltek telefonon, az út meg csak 15. Felhívta megint és hallotta a telefon túloldaláról, hogy otthon van. El se indult. A másik beleszólt a telefonba, mert azt hitte minden rendben. Letette a telefont és kezdte felfogni, hogy ennek tényleg vége. És akkor szép lassan kisütött a nap este 8 órakor a 8. kerületben.
